Fekete Pál igazgató az iparügyi miniszternek szóló jelentésében 17 tanuló foglalkoztatásáról beszél. Az öntőipari iskola először az Iparügyi majd a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozott. A Nehézipari Minisztérium az iskolát 1950. január 1-én a munkaerő tartalékok hivatala részére adta át. 1954 novemberében a súlyos megrázkódtatás éri az intézményt egy kéménytűz következtében az egész tetőszerkezet leégett. A dokumentáció 80%-a megsemmisült, az épület szinte használhatatlanná vált.
Szintai Márton igazgató és a tantestület – a lehetetlent nem ismerő módon a tanítást folytatták a város különböző épületeiben. 1955-től az intézet szakmunkásképzési profilja szélesedik. 1956/57-től a váci nagyüzemek számára is képeznek szakmunkásokat (Magyar Hajó és Darugyár, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Nagymarosi Gépgyár és közlekedési vállalatok, kisiparosok.) 1960-tól szinte valamennyi váci és környékbeli vállalat részére képeztek szakmunkásokat. A szakmák száma megszaporoott. 1960-tól érettségizettek számára is lehetőség nyílt szakma elsajtítására. Az 1969-es MÜM rendelet értelmében megkezdődőtt az intézetben a tagozatos tanulóképzés. Az 1969/70-es tanévben 966 tanulóból “A” tagozatos 908, “B” tagozatos 35 és “C” tagozatos 23 tanuló volt. A következő években fokozatosan nőtt a “B” tagozatos tanulók száma, megszűnt a sok szakma oktatása. A 70-es években már csak 16 szakmában folyt a képzés.
1976. október elsején Imre György került az intézmény élére. 1992-ig vezette az iskolát. A nevéhez fűződő 16 év mérföldkő az iskola életében. Döntésre vitte az öntő tanulók megoldatlan kérdését. 1981. novemberében átadásra került a tornacsarnok, szabadtéri teniszpályát építtetett a fiatalok számára, rendbe hozatta a labdarúgó pályát és a futópályát is. Az iskola szerkezetének reformálása is a nevéhez fűződik: 1977/78-as tanévtől középiskolát végzett tanulók csoportos képzése indul be, 1981-től az intézethez csatolták a siketnéma szakmunkásképzést a szövő- és női ruhakészítő szakmákban, korszerűsítik a fiú és leánykollégiumot is. 1980/81-től megnő a tanulólétszámmal együtt a pedagógusok száma is.
Imre György igazgató minden lehetőséget biztosított a színvonalas oktató-nevelő munka végzésére. Számos pedagógus országos kísérletben aktív résztvevő volt, nem kevés volt azon tanárok száma, akik tankönyvet vagy pedagógiai összefoglalóban egy-egy fejezetet írtak. Az intézet diákjai a szakmunkások országos versenyén minden évben előkelő helyezést értek el, a tantárgyi versenyeken is az első tíz között szerepeltek. Rendszeresen szerveztek a kollegák rendhagyó órákat, melyekre neves szakembereket és művészeket kértek fel közreműködőként. 1988-tól megkezdte az iskola szakközépiskolává való átalakítását kísérletképpen egy osztállyal (gépjárművezető és karbantartó szakterületen). Bővült az iskola ún. műszaki épülete négy tanteremmel valamint tetőtér-beépítési lehetőséggel.1993-tól Szaniszló Róbert az iskola igazgatója. 1994-től a tantestület és az iskolavezetés, valamint a diákság egyetértésével az intézmény neve megváltozott Király Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképző-re.
Mészáros Ferenc igazgatósága alatt a szakközépiskolai képzés magas színvonalra emelkedett, több szakmában elindult a technikumi évfolyam. Az építőipari technikus, a faipari technikus, az asztalos, az ács, a kőműves, az autószerelő, a festő, mázoló, tapétázó, a központifűtés szerelő, a karosszérialakatos képzésből a térség legjobb szakemberei kerültek ki.
Az iskolában, mely a Váci Szakképzési Centrum egyik tagintézménye lett, jelenleg technikumi és szakképző iskolai képzés zajlik. A technikumi szakmák a korábbiakhoz képest bővültek a Rendészet és közszolgálat ágazathoz, a Szépészet ágazathoz, a Kreatív ágazathoz, a Közlekedés és Szállítmányozás ágazathoz tartozó képzésekkel. A gyakorlati oktatás - a duális képzésnek megfelelően - külső gyakorlati képzőhelyen történik, jelentős mértékben hozzárárulva ezzel a térség szakember-ellátásának.
