barcsfai Király Endre
A Király család két honlapot is üzemeltet névadónkról:
http://kiralyendre.kiralycsalad.hu/
Király Endre életrajza ( lánya, Király Mária nyomán):
(1892. augusztus 28., Selmecbánya — 1987. november 11., Lausanne, Svájc)
Apja Király Ernő (1855 – 1933), földrajz-történelem szakos tanár, a selmecbányai evangélikus Lyceum utolsó magyar igazgatója, a selmeci Szittnya-osztály (a Magyar Túrista Egyesület egyik alosztálya) elnöke, Téry Ödön jóbarátja, Selmecbánya tisztelt polgára.
Anyja Kuszmann Aranka (1859 – 1955) Szepesszombatról. Hàrom lànynak és két fiúnak ad életet. Kiràly Endre testvérei: nővére Elza, hugai: Eri, Klàri és öccse: Király Lajos
Selmecbányán éli gyermekkorát, itt jár iskolába, majd 1910-ben az evangélikus Lyceumban érettségizik. 1910-től 1914-ig a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola vaskohómérnöki kar hallgatója. 1914 július 31-én megszerzi a vaskohómérnöki diplomát.
Hazafias érzelmektől fűtve 1914 októberében Lajos öccsével együtt, önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik. Először Mariazellben mint katonai síoktatók működnek, majd mint sí-felderítők a Keleti-Kárpátokban harcoló ezredhez kerülnek. 1915 április 15-én mindketten orosz fogságba esnek.
Öt és fél évi szibériai (Csita) fogság után 1920 októberében, Kínán át térnek vissza Selmecbányára. Az öröm mellett sok az üröm. A trianoni békediktátum lekapcsolja a Felvidéket Magyarországtól, s a Király családot a cseh kormány kiutasítja Csehszlovákiából. Élete nagy fájdalmát okozta Trianon. Felvidék elvesztése soha be nem hegedő sebet ejtett lelkén.
A kiutasítási határozat november 19-ére szól. Így a család 1920. november 19-én átlépi az új magyar határt és Budapesten telepszik le. Édesapja még egy éven át tanári állást vállal a fasori evangélikus gymnáziumban. Innen megy nyugdíjba.
Király Endre 1920 december 2-án megkezdi mérnöki pályafutását a Dr. Lipták és Fia gyárban, Pestszentlőrincen. Közben a még hiányzó államvizsgára készül, amit 1921 márciusában Sopronban, a Selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola jogutódjánál, letesz, és ezáltal okleveles vaskohómérnöki minősítést nyer.
Mérnöki tevékenységét 1926-tól a Fonó Miklós Gépgyár Rt-nél folytatja.
1928-tól szaktanári állást vállal az Újpesti M. Kir. Áll. Fa- és Fémipari Szakiskolában, ahol 1948-ig tanít. 1943-ban kinevezik az iskola címzetes igazgatójává.
Az Országos Közoktatásügyi Tanács felkérésére 1941-től részt vesz egy Kohóipari középiskola tanítási tervének kidolgozásában. E munkálkodását a II. Világháború szakítja meg.
1947-ben az Iparügyi Minisztérium megbízásából megszervezi a volt váci Bőripari Iskola helyébe, az Öntőipari Szakiskolát, amelynek összeállítja a tananyagát, órarendjét.
1948 őszén kinevezik az Öntöde főmérnökének, minek következtében feleségével és három gyermekével Vácra költözik.
Itt megszervezi a szakiskolai oktatást, és mint az Öntöde főmérnöke megtervezi az új öntőcsarnokot két kúpoló kemencével, új eljárásokkal teszi hatásosabbá az öntészetet. Mérnöki számításait magyar (Gép, 1952) és külföldi lapok is közlik ( Werkstattstechnik-Maschinenbau, 46 Jg, 1956, okt.; Klingenberg Technisches Hilfsbuch, Springer – Verlag, 1960). Mindezt szinte „kedvtelésből”, örömmel és élvezettel teszi. Családja anyagi problémáit felvető feleségének így válaszol. „Tudod, hogy nem pénzért dolgozom”.
Tudásával, önzetlenségével, nyugodt természetével, szelíd jóindulatával megnyeri kollégái szívét és ő lesz az Intézet „Bandi bácsi”-ja.
1955-ben munkásságáért Munka Érdemrend kitüntetést kap.
Bár ember- és igazságszeretete a demokratikus elvek elfogadására ösztönzik, politikai szerepet nem vállal, és nem csatlakozik politikai párthoz.
Gyermekei 1956 decemberében elhagyják Magyarországot és Svájcban kezdenek új életet.
Király Endrét 1957 februárjában, 65-ik életévében nyugdíjazzák.
Feleségével, 1958 végén kiköltözik gyermekeihez Svájcba. Miután a nyugdíjáról le kellett mondania (ez volt az egyik feltétele a kivándorlásnak), a delémonti Four éléctrique S.A.-ban vállal állást. Itt 11 éven át dolgozik mint műszaki tervező, ami lehetővé teszi az „öregségi” (a svájci nyugdij egyik pillére) befizetését és későbbi juttatását.
1970-ben, 78 évesen véglegesen nyugdíjba megy.
De ekkor sem pihen. A magyarság iránti mély szeretete, a magyarság létéért és fentmaradásáért érzett aggodalma, a magyar őstörténet és nyelvünk eredetét kereső írások felé vezetik. Szenvedéllyel kutatja a magyar őstérténetről megjelent munkákat A szumír-magyar nyelvrokonság lehetősége lelkesíti. Szakmunkákat olvas, levelez a világ legkülönbözőbb táján élő tudósokkal, tanulmànyokat ír.
1976-ban feleségével Lausanneba költözik, leányuk, Mária, közelébe.
Bár 84 éves, boldogan festi az új környezet szépségeit, a francia Alpok koszorújában fekvő genfi tó ragyogó vagy párával takart tükrét, a tavat ölelő Alpok sziklás vonulatait
De az idő, az ő erős szervezetét is megrongálja. Szívgyengeségben szenved, fáradékony lesz s bár szemében él még az alkotás lángja, akvarelljei idővel mindig kisebbek lesznek.
1987 november 11-én a halál elragadja őt szeretteitől.
A volt váci Öntőipari Szakiskola jogutódja, a mai „Király Endre Szakgimnázium és Szakközépiskola” 1994 óta viseli a nevét.
Király Endre, 1955